Valentin napi babonák
Ha kíváncsiak vagyunk leendő férjünkre, Bálint nap előtti éjfélkor a temetőbe kell menni, és a szellemek megmutatják ki lesz az. Ehhez egy dalocskát kell énekelni és tizenkétszer kell elmenni a templomig.


Olyan almát kell enni, aminek 9 magja van, majd ezeket a magokat a kiválasztott fiú zsebébe kell rejteni, ő pedig ennek hatására belénkszeret.


Ha a szerelmesek azt akarják, hogy szerelmük örökké tartson, egymás hajának szálait tésztába kell sütniük és közösen meg kell enniük.


Bálint napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.

Válasz

Farsang


A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Mivel a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtöt valamikor szigorúan betartották, ennek ellensúlyázására alakulhatott ki a böjt előtti nagy evések, ivások, lakomák, mulatozások szokása, a farsang. Ezért is nevezték el az ördög ünnepének a duhaj farsangot.

A farsanghoz számos népszokás fűződik, melyekben szerte Európában a tavaszvárás, és a tavaszkezdő örömünnepek ősi emléke lelhető fel. Egykoron a vidéki fiatalemberek farsangkor valamilyen álöltözetbe, állatot utánzó maskarába öltöztek. A lányok fiú, a fiúk női jelmezt öltöttek, de gyakran öltöztek kéményseprőnek, papnak, katonának is. Voltak, akik arcukra kormot vagy lekvárt kentek, vagy arcukat tök álarccal fedték el. A városi ember számára a farsang a bálozások időszaka, elsősorban az álarcos bálok divatosak.

A farsang utolsó szombatjától húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot farsangfarkának nevezik, a hét hátralévő részét pedig csonkahétnek hívják. A farsang utolsó csütörtökje a hamvazószerdát követő kövércsütörtök, de hívják csonka-, zabáló-, torkos-, tobzódó csütörtöknek is, mert ezen a napon eszik meg a farsangi maradékot, ráadásként még sütnek és főznek is, annak reményében, hogy az évben bőséges lesz a termés. A jellegzetes farsangi fánkot meg azért fogyasztják, hogy a vihar ne rongálja meg a háztetőt. A néphitben hívők, azt mondják, hogy aki újévkor és farsangkor disznóhúst eszik, annak sok pénze lesz.

A sok farsangfarki evés-ivás, lármás és táncos mulatozás az ősi gonoszűzésből és természetvarázslásból ered. Például, ha ilyenkor a parasztasszonyok tánc közben magasra ugranak, a kenderük magasra nő. A farsang végi tuskóhúzással a legények azokat a lányokat csúfolják ki, akik még nem mentek férjhez. Ha a hajadon lány azt kívánja, hogy farsangkor sok hódolója legyen, az adventben a hajnali misére hívó harang köteléből kell levágnia három kis darabot, melyeket aztán, ha belefon a hajába, elképzelése teljesedni fog.

Válasz

Áll-babonák



Azt mondják, hogy a csapott áll ostobaságot, a lapos rosszindulatot, a hegyes áll ravaszságot jelez. A kerek áll a társasági örömök élvezetére, a csapott áll gyenge akaratú emberre, az erős, szögletes áll akaratos, én-központú természetre utal. A gödrös állúak jóindulatú, kiváló humorérzékkel megáldott emberek. A kettős állúak jó természetűek, és élénk észjárásuk miatt a társaság kedvencei. A hosszú, vastag áll rendszerint az alacsony szellemi szinten élő emberekre jellemző. Akiknek pedig nagyon kicsi az álluk, azok öregkorukban nagy balszerencsétől fognak szenvedni. Az olyan asszony melynek sok lötyögő, laza bőr lóg az álla alatt, jó mostohaanyává válhat. A három szőrszálból álló nyaláb asszonyi állon a prosperitás jele. A gödröcskék a szépség és a csáberő jelei, különösen akkor, ha egy nőnek mély gödröcske van az állán. Ez ugyanis mindig szerencsét jelent, mert azt jelzi, hogy viselője nem ostoba. Fiatalember állán lévő gödör szenvedélyes szerelemre vall. Sok helyen úgy tartják, hogy az a férfi, akinek gödör van az állán, nem fog gyilkosságot vagy bűncselekményt elkövetni. Ezt a hiedelmet egyes kriminológusok szerint a tapasztalatok is megerősítik.

Ha álmunkban egy állat fogai, pontosabban az állkapcsai között látjuk magunkat, az annak a jele, hogy tévesen és meggondolatlanul ítélkezünk, veszélyeztetve ezzel a boldogságunkat. Ha viszont a saját állkapcsunk jelenik meg előttünk, abból elszántság, eltökéltség és erő következik. Az álomban látott állkapcsaink összezárt állapota valamilyen eltitkolt aggodalmunk, vagy visszatartott érzelmünk kifejeződése. Ha pedig azt álmodjuk, hogy eltört, vagy kificamodott az állkapcsunk, akkor valószínűleg kompromisszumot kötöttünk a hiedelmeink és az elveink között.

Válasz

Az ellentmondásos krumpli .............Egyesek egészségesnek, mások károsnak tartják a krumplievést. Manapság akik nem rajonganak a burgonyáért, fogyasztását azzal utasítják el, hogy izzad tőle a lábuk. Bő száz éve az európai orvosok még azzal vádolták a krumplit, hogy felfúvódást és emésztési zavarokat okoz. Írországban sokáig hittek abban a babonában, hogy ha a terhes asszony éjszaka krumplit eszik, a születendő gyermekének vízfeje lesz. A krumpli leprát okozó hatásáról szóló hiedelem egészen a 18. századig fennmaradt, egy a 17. század elejéről származó írás szerint egy francia megyei tanácsos úgy rendelkezett, hogy "mivel a burgonya igen káros növény, amely leprát okozhat, termesztését pénzbírság terhe mellett ezennel megtiltjuk".

Egészségtelen, megbetegítő volta mellett azonban több érv kardoskodik gyógyító hatásáról. Kalandos történelme során volt, amikor a krumplit reumás fájdalmak, köszvény, lumbágó, idegesség és fogfájás, sőt lerészegedés elleni gyógyszerként is fogyasztották. De gyógyítottak vele szem alatti fekete karikákat, naptól lesült bőrt, s a torokfájás ellen puhára főzött, összetört krumplit, gyapjú zokniba csavarva kellett a nyak köré tekerni. Az írek a burgonya főzővízét használták ficamok és csonttörések rendbehozatalára, a hollandok pedig nyers krumpli bedörzsölésével vélték eltüntetni a szemölcsöket. Nálunk a nyers, rózsaszín krumpli levét javasolták savtúltengés, gyomorégés és székrekedés megszüntetésére. Meleg burgonyakásás borogatást tettek fekélyre, gennyes sebre, ezt a gyógymódot alkalmazták tüdő-, és vesegyulladás esetén, valamint kólika gyógyítására. Héjában főtt krumpli levét itattak a hörghurutban és álmatlanságban szenvedőkkel. A krumpli héját olajon megdinsztelve hagymával és köménnyel hatásosnak tartották vérszegénységre és végtag fájdalmakra. A reszelt, nyers burgonyát égési sebekre, lekarikázva talpra vagy homlokra téve pedig lázcsillapítónak ajánlották.

Európában a krumplinak még a múlt század végén is erős vágykeltő hatást tulajdonítottak, és orvosi javallatra az impotencia leküzdésére fogyasztották. Az angolok szentül hitték, hogy az ír parasztoknak azért születik annyi gyerekük, mert rengeteg krumplit esznek. A skót papok pedig a nemiséget szimbolizáló burgonyát hozták összefüggésbe a bűnbeeséssel, ezért óvták híveiket a krumplievéstől.

Válasz

Vízkereszt
Vízkereszt napja Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének emlékére. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.

Ezen a napon bontják le a karácsonyfát, elkezdődik a farsang


--------------------------------------------------------------------------------

Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének, melynek emlékére országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A megszentelt vízzel még aznap behintették az állatokat, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, betegségeket.
Házszenteléskor a pap megszentelte, megfüstölte a házat, utána az ajtóra felírták a G.M.B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. Így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak.


--------------------------------------------------------------------------------

Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése.


--------------------------------------------------------------------------------

A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgható csillaggal háromkirályok képében köszönteni.

Válasz

A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
Nyelvészeink szerint a regölés név összefügghet a régi magyarok sámánjainak eksztázisba esésével is.
A XVI-XVIII. században a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a XVI. században a regölő hetet említi, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés.


--------------------------------------------------------------------------------

A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó lány volt, és elénekelték varázséneküket. Ennek egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek.
Néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is

Válasz

December 25-26. – Karácsony
A karácsony a keresztény világ legnagyobb ünnepe. Jézus születésnapja egyben a szeretet, békesség, család ünnepe, amelynek megemlékezéséről már a IV. századból jegyezték fel az első adatokat. Ki hinné, hogy a fenyőillat, gyertyafény, szaloncukor, üvegdíszek, ajándékok, melyek nélkül elképzelhetetlen ma már a Karácsony, hazánkban csupán néhány évtizedes múltra tekint vissza. Igaz, Bácskában már a karácsonyfa elterjedése előtt díszítettek az ünnepre termőágat, az asztalra tett, vagy mennyezetre függesztett aranyozott dióval, almával. A papírcsíkokkal díszített boróka, kökény vagy száraz ág, a téli napforduló idején a termékenységet jelképezte.
Dédszüleink, nagyszüleink sokat meséltek a régi szokásokról. Karácsony böjtjén a falusiak gondosan kitakarították a házat, az udvart, a jószág helyét, sütöttek, főztek, majd a jeles nap eljöttével előkészítették a karácsonyi asztalt. Az asztal alá szénát, szalmát vitt be a gazda, amit Karácsony után kitettek az állatok alá az istállóba, hogy a jószág egész évben egészséges legyen. A földre szórt szalma a betlehemi istállót is jelképezte, a házat maglátogató Kis Jézus fekhelyének is szánták. A katolikusoknál hamvazószerda és nagypéntek között a legszigorúbb a böjt......folyt

Válasz

December 25-26. – Karácsonya böjt.
Az elfogyasztott ételek szinte mindegyikéhez hiedelem vagy mágikus cselekedet fűződött: mézet, almát, fokhagymát azért ettek, hogy szépek és egészségesek legyenek jövőre. A Karácsonykor fogyasztott bab, lencse, sült tök és hal az újév pénzbőségét volt hivatva biztosítani. A diót betegség és haláljóslásra, a mákos tésztát szerelmi jóslásra használtak. A gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben, mert akkor jövőre a kotlósai nem ülnek meg a tojásaikon.
A református családok nem böjtöltek. A szokásos ünnepi ételeiket tálalták fel Karácsony este: töltött káposztát, sültkolbászt, diós- mákos kalácsot. Itt a vacsora végeztével az ételmaradékot éjjelre az asztalon hagyták, hogy az angyalok ehessenek belőle. A megmaradt morzsát sem dobták ki, hanem az állat gyógyítására használták a következő évben, vagy a gyümölcsfák tövébe szórták a jó termés érdekében. Délután, majd a vacsora és az éjféli mise közötti órákban sok helyen megjelentek a kántáló fiúk, férfiak. Karácsonyi énekeket énekeltek, jókívánságaikat tolmácsolták a háziaknak, amiért ételt, italt, pénzt kaptak. Sok helyütt a betlehemesek is ekkor jártak házról-házra, előadva József és Mária szálláskeresését, az angyal és a pásztorok találkozását, a Három királyok köszöntését. A mise után a családok asztalhoz ültek és a gazda köszöntőt mondott: „Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus… Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok éteknek, több jóval, kevesebb búval mulathassunk Krisztus Urunk születésnapján. Adjon az Isten a gazdának bort, búzát, a gazda asszonynak tyúkot, ludat. A lánynak egy szép mátkát, a legénynek azon szerént. Országunkba csendes békességet, holtunk után örök üdvösséget. Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus.” (Tátrai Zsuzsa gyűjtése 1985.)
December 25-e az otthon, a család ünnepe. Ezeken a napokon sok helyen előre elkészítették az ételeket, befűtötték a kemencét és csak templomba mentek. Tilos volt a kölcsönkérés, kölcsönadás, mert az kivinné a házból a szerencsét. A vendégjárás Karácsony másnapján kezdődött, akkor rendeztek karácsonyi bálokat is. A dunántúli falvakban regösök járták csörgős bottal a házakat és jókívánságaik mellett összepárosították a fiatalokat.

Válasz

December 24. – Ádám és Éva napja, karácsony szentestéje
Az év legfontosabb ünnepén nem csak ajándékozni és karácsonyfát állítani szokás: ehhez a naphoz szintén több szerelmi jóslás is kapcsolódik. Érdemes például besegítened a bejglisütésbe, aki ugyanis karácsonykor mákot darál, a babona szerint a következő évben férjhez megy. Ügyelj azonban arra, hogy ezen a napon ne kérj és ne is adj kölcsön, mert elviszi a szerencséd. Az is rosszat jelent, ha nem a ház körül tevékenykedsz, hanem otthonodtól távol, ezért semmilyen vásárlást ne tervezz erre a napra

Válasz

December 21. – Tamás napja
Ez a nap a néphit szerint nem csak a disznóölésre a legalkalmasabb, hanem szerelmi jóslásra is kiváló, ezen a napon ugyanis megálmodhatod a jövendőbelidet: amint felébredsz, az első dolgod legyen lejegyezni, hogy kivel álmodtál!
Ha kertes házban laksz, ezen a napon éjfélkor zörgesd meg a válladdal a kaputokat, ahol elkezd ugatni a kutya, onnan érkezik majd a kérőd

Válasz