Mind szinte minden hónapnak, az áprilisnak is Romulus adott nevet, mégpedig isteni anyjának, Venusnak etruszk neve (Apru) után.
Egy római tudós a név eredetét népies etimologizálással a latin "aperire" igére vezeti vissza, aminek jelentése: kinyílni, feltörni, megnyitni.
Április hava, más néven Szent György hava, tavasz hó, szelek hava, báránytor (rügyezés) hava.

Április 1. - Hugó napja:

Ez a bolondozás napja.
E napon az a szokás, hogy az emberek tréfásan bolondot csinálnak a másikból.
A beugratottakat nálunk április bolondjának, Olaszországban és Franciaországban áprilisi halnak (Poison d'Avril, illetve Il Pesce d'April) nevezik.
Ez a népszokás már régóta megszokott, bár eredete nem tisztázott.
Eredhet a bolondos áprilisi időjárásból, de abból is, hogy a kelták idejében e napon bolondos ünnepeket ültek, de abból is, hogy IX. Károly 1564-ben az új esztendőt, április 1-jéről január 1-jére tetette.

Régen pl. cédulákat is küldözgettek egymáshoz az emberek, majd azt mondták, hogy nem nekik szól, s adtak egy másik címet, hogy vigye oda a cédulát neki az illető.
Ehhez a szokáshoz mondókák is tartoztak:
- "Csiribiri bakveréb, a bolondot küld elébb."
- "Áprilisnak bolondja, felmászott a toronyba, azt kérdezte hány óra, fél tizenkettő, bolond mind a kettő."

Magyarországon kb. a 17. század óta él. Eleinte csak a gyerekeket viccelték meg, pl. elküldték őket a boltba egy-egy nem létező dologért, pl. esernyőmagért, trombitahúrért.

Majd a beugratottakat úgy csúfolták, hogy: "Április bolondja, május szamara...!"

Április 6. - Irén napja:

Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 12. - Gyula napja:

Az év 100. napja. A tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lemossák.

Április 14. - Tibor napja:

A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk.
S ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.

Válasz

Április 24. - György napja:

Ez a nap egy ősi pásztorünnep (a Palilia) napja, amikor is az állatok e napon hajtják ki először a legelőre.
Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Ezért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával. Az állatokat pedig a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak.

E napon alkalmazták még a harmatszedést is, ami tejhaszon érdekében szedtek.
Ez úgy zajlott, hogy e nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak:

- a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen
- vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér
- vagy ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadták a tehénnek, hogy az jól tejeljen.

A pásztorok, béresek szegődtetését és a ,,juhbemérést" is ekkor tartották. Utóbbi arról szólt a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Szent György napi közmondások:

Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.
Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.

Április 25. - Márk, Pál napja:

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja.
A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba, majd megszentelte a vetést, ezekből a megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával.
Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz űzésre használták.
Volt olyan térség, ahol ebből a szentelt búzából koszorút készítettek, amit templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap eltelte után levettek és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen.
De volt, hogy a beteg feje alá is helyezték gyógyítás céljából.
Vagy a Szent György-napi harmattal együtt beletették a kovászba, hogy szépen megkeljen a kenyér.

Terményjósló napnak is tartják e napot, ide tartozik e mondás:
"Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz"

Válasz

ÁPRILIS - Szent György hava

Április 1.
ugratások, csúfolók

Április 5. Vince napja
Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

Április 24. Sárkányölő Szent György napja
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
-állatok kihajtásának első napja
-rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
-rontás elleni védekezés
-időjárásjóslás: ha ezen a napon megszólalnak a békák, korai nyarat jósolnak.

Április 25. Márk napja
Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelő körmenet

Húsvét
Nagyböjt: hamvazószerdától húsvétvasárnapig, negyven napon át tart. A VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe.
Virágvasárnap: A húsvéti ünnepkör virágvasárnaptól (Jézus Jeruzsálembe való bevonulásától) fehérvasárnapig tart.: - barkaszentelés, körmenet
Nagyhét: A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete. Jézus szenvedésének, kereszthalálának és feltámadásának ünnepe: keresztjárás, passiójáték, nagyheti takarítás, nagypénteki munkatilalom, feltámadási körmenet
Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnap. Mozgó ünnep, melynek időpontját a niceai zsinat (325-ben) állapította meg.: ételszentelés bálok, táncmultságok
Húsvéthétfő: Húsvét másnapja: locsolkodás, locsolóversek
Fehérvasárnap: Húsvét utáni vasárnap: komálás, mátkálás

Válasz

MÁRCIUS



1.- Albin napja

Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.



4.- Kázmér napja

Kázmér napját környékünkön patkányűző napként tartják számon.

Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.



7.- Tamás napja

E nap egy a „közönséges" napok közül. Semmiféle különösebb szokás, cselekmény nem kapcsolódik hozzá. Mindenki teszi az időhöz alkalmazkodó és szükséges dolgát. Csak egy-két szólás maradt fenn Tamással kapcsolatban: „Tamás, aki jobb ember, mint három más!” Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három ember nevű hónap időjárása. „Ami másé, nem Tamásé.” Ez azt jelenti: „Ami tiéd, vedd el, a másét kerüld el.”



9.- Franciska napja

Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.



10.- 40 vértanú napja

Időjárásmutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert „ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.



12.- Gergely napja

Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt – olvashatjuk Bálint Sándorral.

Válasz

17.- Gertrúd napja ~ Guzsalyütő nap

Szlavóniában általában guzsalyütő napnak tartják március 17-ét. Ez azt jelenti, hogy az asszonyoknak is be kell fejezniük a téli munkának számító szövést, fonást. Fel kell készülniük a rájuk váró tavaszi munkára, hiszen már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.



18.- Sándor napja

Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalt Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: „Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát – fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.



19.- József napja

József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.



21.- Benedek napja



Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. „Sándor, József, Benedek jünnek a jó melegek." „Benedek zsákszámra hoz meleget." „Benedek zsákba hozza a meleget." Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: „Benedek zsákba hozza a hideget.” A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: „De Benedekes idő van.”



22.- Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja

A nők számára guzsalyütő nap. Most már végképp fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell fogni.



24.- Gábor napja

Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.



25.- Gyümölcsoltó boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~ fecskehajtó boldogasszony napja

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: „Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümölcsoltó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fődbül. De ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön. A fecskék is megérkeznek." A hal is felveti már magát a vízben – tapasztalják Palics, Ludas halászai.

Válasz

MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA - TAVASZELŐ HÓ


Kos hava


Március az év harmadik hónapja a Gergely - naptárban, 31 napos. Nevét a Marsról, a háború római istenéről kapta.


Márciusban megkezdődik a munka a szántóföldeken, gyümölcsösben, szőlőben. Ilyenkor vetik a borsót, répát, zöldséget, palántának való magot, dugdossák a hagymát.




1. A meteorológiai tavasz kezdete.


4. Kázmér. A patkányűzés napja

12. Gergely. Gergely az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a Gergely-járást. Ilyenkor a nebulók végigjárták a falu házait, adományokat kérve a tanító és az iskola számára.
Erre a napra rossz időt jósolnak, ha Gergely megrázza szakállát: havazást jelent. Tokaj-hegyalján Gergely napján "pendül a kapa", azaz ekkor kezdték a szőlőben a kapálást.


17. Szent Patrik napját ünneplik.

18. Sándor. A három tavaszhozó szent ünnepe. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget". Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor igazi nyári meleg várható, ha nem, akkor sok esőt jósolnak.

19. József. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is.
Ezen a napon ültetik a krumplit, fokhagymát, kaprot.

21. Benedek. A csillagászati tavasz kezdete, a napéjegyenlőség ideje.


22. A víz világnapja.


23. Meteorológiai világnap

24. Gábor. A káposztaültetés ideje

25. Gyümöcsoltó. Elnevezése Jézus fogantatására utal. A palánta ültetése, fatisztogatás napja. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat.
Gyümölcsoltóként csak Magyarországon jelölik ezt a napot, ami arra utal, hogy ilyenkor szokták elvégezni a gyümölcsfák oltását, szőlő metszését.


A hónap utolsó vasárnapján áttérünk a nyári időszámításra.

Válasz

Február

Február 2. Gyertyaszentelő

o „Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket vedd elő!”

o Ha süt a nap és a megve vagy a borz meglátja árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz.

Ha viszont hideg van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz.

o A hosszú jégcsap – jó kukoricatermést ígér.

A rómaiak tavaszkezdő fáklyás felvonulásának ősi tűzkultuszra utaló szokását a kereszténység is átvette. A házakban eloltották a tüzet, és mindenhol szentelt gyertyával világítottak.

Február 3. Balázs napja

Szent Balázs püspök egy özvegyasszony fiának kivette a torkán akadt halszálkát. A fia megmentőjének hálából ételt és gyertyát vitt az anya. Ennek emlékét őrzi a Balázs-áldás vagy balázsolás.

A balázsolás alkalmával a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel enyhítsék a fájdalmat, betegséget és elűzzék a gonoszt.

Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázsjárást, amikor házról-házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába.

Regulája:

Ha ezen a napon esik, akkor jég veri el nyáron a termést.

Február 6. Dorottya napja

Kedvelt nap a farsangi mulatság tartására (lásd Csokonai Dorottyáját).

Regulája a faggyal kapcsolatos:

Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.”

Február 14. Bálint napja

E naphoz fűződő hiedelmek:

Ezen a napon ültetett facsemete hamarabb erősödik.

Tyúkültetés napja

Ekkor kezdenek fészket rakni, párosodni a verebek.

Szerelmesek ünnepe

Válasz

Február 16. Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt

Régi megfigyelések szerint ilyenkor általában esik a hó, mert

Julianna rázza a dunnáját.

Február 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsanna elviszi a havat, zöldellni kezd a fű és megszólalnak a pacsirták.

Az ótestamentumban szereplő Zsuzsannát hamis vádak alapján házasságtöréssel vádolták. Ezt az eseményt nagyböjt idején játékokkal elevenítették fel.

Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,

Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,

Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

Ezen a napon

nem lehet tyúkot ültetni, mert megfeketedik a tojás.

nem lehet szántani, mert üszkös lesz a gabona.

amilyen az időjárás, olyan lesz József napján is.

Február 21. Mátyás napja

Ekkor kezd ívni a csuka.

Az ezen a napon fogott csukát „Mátyás-csukájának” nevezik és egész évben bő fogást ígér.

Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

Ha talál tör, ha nem talál – csinál.

Válasz

Január

Boldogasszony hava

Január 1. Újév

Újévi hagyományain az egyén és a család szerencséjét, gazdagságát kívánta megalapozni jóslásokkal, varázslásokkal.

Úgy tartották, hogy amit ezen a napon tesznek, az hatással lesz az egész esztendőre.

Számos tiltás fűződik e naphoz:

„Újév napján semmit ne adj ki a házból, mert egész éven át minden kimegy onnan.”

Munkatilalom főzésre, mosásra, varrásra, állat befogására stb.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha újév napján csillagos az ég, rövid lesz a tél,

ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.

Farsang

Válasz

Farsang

Idejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet, a böjt idejét.

A farsang a közelgő tavasz őszi ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése.

Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás (korongozás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.) fűződik ehhez az időszakhoz.

A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek.

Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a „lányok vasárnapját”. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést.

Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”, este „macskabált” tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.

A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai vitáz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon:

„Akinek van nagy lánya,

Hajtsa ki a gulyára.”

A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, „farsang farkára” esik:

húshagyó kedd - a böjt kezdete

hamvazószerda - dologtiltó nap, böjtfogadó nap

Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást.

Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket.

A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó „böjti szelek”.

Válasz