Kedves Timi! Elfelejtette a forrást (http://www.erzsebetrosta.hu - Rosta Erzsébet honlapja) megjelölni.

Előzmény

Válasz

Kedves Timi! Elfelejtette a forrást (http://www.erzsebetrosta.hu - Rosta Erzsébet honlapja) megjelölni.

Előzmény

Válasz

Ha Gergely (március 12.) megrázza szakállát, akkor még áprilisban is havazni fog, Sándor, József és Benedek (március 18., 19. és 21.) viszont - mint tudjuk - zsákban hozzák a meleget. A Benedek-napi mennydörgés szárazságot, a Szent György nap (április 24.) előtti pedig havat hoz.
Országosan ismert a Luca napi (december 13.) időjóslás. Luca napjától Karácsonyig minden nap feljegyezték az időjárást, ebből következtettek az elkövetkező év tizenkét hónapjának időjárására. Ugyancsak kedvelt a Luca-napi hagymakalendárium készítése. Egy nagy fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak tizenkét szép gerezdet és mindegyikre kis sót szórtak. Megjelölték, melyik hónapot jelképezi, s tálcán vagy tepsin az óév utolsó napján a kemence tetejére tették. Másnap megnézték, melyiken olvadt el a só. Abban a hónapban sok lesz a csapadék, és amelyik száraz maradt, abban nem lesz eső.

Karácsonykor (december 25. és 26.) Eugénia és István napján azt mondják, hogyha fekete a Karácsony, akkor fehér a Húsvét.

Az előjelekből azonban nemcsak az időjárás változásaira, hanem az időjárással szoros kapcsolatban álló terméshozamra is következtethetünk, mivel a jó termés a kedvező időjárás függvénye. Ha például Benedek napján szép az idő, akkor jó lesz a gyümölcstermés, ha Húsvétkor esik, akkor sok búza terem. Az ellenkezőjére is vannak jelek, például, ha Nagypénteken esik az eső, akkor férges lesz a gyümölcs, a pünkösdi eső a rossz búzatermést jelez, a Barabás-napi esőtől pedig kifagy a szőlő.

Válasz

Ha Vízkeresztkor (január 6.) a kerékvágásban megindul a víz, akkor nem lesz hosszú a tél, ha pedig Vince napon (január 22.) derült, napos az idő, akkor jó lesz a termés, az erről szóló mondóka így hangzik: Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince, Gabonával pajta, csűr, Mihály így jó, édes bort szűr.

A január 25-i Pál napját pálfordulásának tartják, ugyanis az évnek ez az egyik leghidegebb napja ezután már enyhülés várható.

Gyertyaszentelőn (február 2.) ha süt a nap, akkor még kemény tél jön. Erről a napról több népi hiedelem is ismert, az egyik legelterjedtebb megfigyelés főszereplője a téli álmot alvó medve, aki Gyertyaszentelő Boldogasszony napján felkel és kitekint barlangjából, hogy megnézze, milyen az idő. Ha szép, derült és enyhe időt észlel, akkor visszamegy és folytatja az alvást, mert tudja, hogy még nincs vége a télnek, havas förgetegek, csikorgó hidegek lesznek. Ha viszont hideg téli időt talál odakinn, kint marad, mert érzi, hogy rövidesen megenyhül az idő. Észak-Amerikában a medve helyett a mormotáról szól a regula, a megfigyelések szerint napos idő esetén még hat hétig kemény tél várható. Hasonlóan vélekednek a skótok is: ha a Gyertyaszentelő napján kellemes, napos az idő, abban az évben kétszer várható tél. Egy másik mondás szerint ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvarajtón, addig fog a hó még beesni. S még egy: Ha Gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.

Dorottya és Julianna napjáról (február 6. és 16.) az időjós mondóka így szól: Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja. Ami az jelenti, ha február 6-án fagyott, akkor rá tíz napra olvadni fog. A Jégtörő Mátyás (február 24.) arról nevezetes, ha fagyot talál, elviszi, de ha nem talál jeget, majd csinál eleget.

Válasz